A magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van – állítja Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője. A javításhoz a hazai oktatás biztosan nem megfelelő.
A kiválasztottak fél évig személyre szabott tanácsadást kapnak, hogy sikeresen tudjanak külföldi piacokra lépni.
Sok iparágban nem használják ki elég jól a kis- és közepes vállalatok a digitalizáció lehetőségeit, miközben a felszereltségük meglenne ehhez. A BME azt vizsgálja, mire lehet még szükség a versenyképesség javításához.
És informatikusokból is komoly hiány van.
Az uniós DESI-vizsgálat szerint a magyaroknak kevesebb, mint a fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Miközben az uniós átlag 56 százalékos.
Tavaly ők is harcosan kikeltek az internetadó kormányzati terve ellen, az internetes nemzeti konzultáció bejelentésekor azonban már Deutsch Tamás mögött ültek – hogy mára aztán becsempésszék a szakmai közbeszédbe (és az orbáni retorikába is) a digitális gazdaság fogalmát. Laufer Tamást, az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) elnökét kérdeztük arról, megérte-e „táncba menni”.
Elkezdődött csütörtökön kora este az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója, amelynek témája elsősorban a digitális gazdaság fellendítése, a munkahelyteremtés, különösen a fiatalok körében, valamint a bankunió megteremtésének állása.
2023 őszére a digitális piacszabályozás, az adatkezelés és a fogyasztói/felhasználói jogok új korszaka köszönt be az Európai Unióban. Utóbbi azt reméli, hogy az úgynevezett kapuőri jogosítványok kiadásával sikerül visszaszereznie a Google-tól és társaitól az uniós polgárok jogai és adatai feletti ellenőrzést.
